Fischer Annie boríték

Fischer Annie (Budapest, 1914. július 5. – Budapest, 1995. április 10.) a magyar és az egyetemes zenei előadóművészet legendás alakja. Pályáját csodagyerekként kezdte, már nyolcéves korában pódiumra lépett, első külföldi hangversenyét pedig 12 évesen adta. A budapesti Zeneakadémián Székely Arnold és Dohnányi Ernő tanítványa lett. Karrierjét az első budapesti Liszt zongoraverseny fődíjának elnyerése indította el 1933-ban. A következő években már Európa legnagyobb városaiban és leghíresebb koncerttermeiben játszott. 1941-ben férjével Svédországba távozott. 1946-os visszatérésekor a közönség, és a kritika egyaránt eufórikusan köszöntötte. Az ötvenes években világszerte szuperlatívuszokban beszéltek róla. Az idő múlásával a hatvanas évektől zongorista-habitusa lassan megváltozott, és a virtuóz pódiumművészből egyre elmélyültebb, szinte csak a zenei igazságra figyelő muzsikus lett. Az utolsó másfél évtizedben kevesebb hangversenyt adott, Budapesten szinte egyáltalán nem lépett föl, de külföldön még vállalkozott egy-egy turnéra. Visszavonultságában is állandó figyelemmel kísérte a zenei életet, s még utolsó évében is megajándékozta néhány hangversennyel a hazai, az olasz és a japán közönséget.